"Mielőtt elítélsz, vedd fel a cipőmet és járd végig az utamat. Járd végig a múltamat, érezd a könnyeimet, éld át a fájdalmaimat, az örömömet. ...
Tedd meg a lépéseket, amelyeket én megtettem és botladozz meg minden kövön, amelyen én megbotlottam. ... S mindegyik botlás után állj fel és menj tovább, úgy ahogy én tettem.
Csakis ezután ítélkezhetsz rólam, felettem. Akkor mondhatod, hogy ismersz!"

‎"A kötődésnek a kezdeti formája az azonosulásra épül. Ezt hívják a kémiában abszorpciós kötésnek. Abszorpciós kötése van például a higanynak. Nyilván láttuk már, amint két higanycsepp összecuppan – bár az EU betiltotta még a hőmérőben is, mert mérgező, nyilván az emberi kapcsolatokban pláne –, és összeolvad, hiszen teljesen azonosak, csak a felszínük lesz nagyobb. A probléma ezzel az, hogy ha leesik, akkor azonnal szertegurul, tehát nem elég stabil. Azt a fajta kötődést, ami egy férfi és egy nő egészséges szövetsége – vagyis különbözőek vagyunk, fújjuk egymásnak a passzát szelet, mintázatot alkotunk –, a kémia úgy hívja, hogy kovalens kötés. A kovalens kötés azt jelenti, hogy mind a két elem megőrzi a saját arculatát, csak csatlakoznak egymáshoz, és ettől létrejön valami más, valami új. Ettől azonban még képesek szétválni, s ekkor mindegyik visszanyeri a maga eredeti minőségét, és akár létrehozhat egy másik kötést valahol máshol. Például a munkahelyén, a barátaival, a gyerekével, a szüleivel – és így tovább."

/ Dr. C. Molnár Emma /

Egy ismerősöm oldala. A képre kattintva megtekintheted!

Segíts Virágnak!

‎"Mondok valamit, amit amúgy is tudsz. A Világ nem csak napfény és szivárvány. Ez egy kegyetlen, undok hely és bármilyen tökös srác vagy, térdre kényszerítenek ha hagyod és soha nem engednek felállni. Senki nem tud olyan nagyot ütni, mint az élet. De nem az számít, mekkorát ütsz, hanem hogy mennyi ütést állsz ki, mikor talpon kell maradni. Bírni kell a pofont, és muszáj menni tovább. Csak így lehet győzni. Ha tudod, hogy mit érsz, menj és küzdj meg azért, ami jár és közben viseld el a pofonokat. Ne mutogass másra. Ne mondd, hogy nem Te vagy a hibás, hanem ő vagy ő vagy akárki, ez gyáva duma, és Te fiam nem vagy gyáva. Te jobb vagy annál!"

/ Rocky Balboa /

Pablo Neruda: Száz szerelmes szonett

11.

Éhes vagyok a szádra, hangodra, hajzatodra,
evés nélkül, némán járok az utcán,
nem táplál a kenyér, feldúl a hajnal,
lábad vízcsobogását hajszolom csak egész nap.

Folyton csak éhezem sikamló kacajodra,
kezedre, melynek színe mint tömött csűr,
éhes vagyok a körmöd halvány drágakövére,
a bőrödbe harapnék, mint kemény mandulába.

Harapnám a sugárzást, mely szépségedbe égett,
a gőgös, messzi arcon a rátarti kis orrot,
harapnám szempilláid alatt a tünde árnyat,

s éhezve így megyek, az alkonyt szimatolva,
úgy kereslek-kutatlak, téged s szíved, a forrót,
akár egy pumát Quitratúl rengetegében.

Somlyó György fordítása

"Azt hiszem, itt az ideje, hogy levegyem a rózsaszín szemüveget. Túl sok csalódás ért. Most is vannak álmaim, de semmi közük a szerelmi életemhez. Tudomásul veszem, nem esem kétségbe. (…) Képtelen lennék egy szorosabb kapcsolatot elviselni. Amikor együtt vagyunk, jól érezzük magunkat, aztán elutazik, hiányzik, de legalább nem halok bele. Ha sülve-főve együtt lennénk, úgy érezném, hogy megfojt. (…) Igazán boldog csak akkor vagyok, ha nincs senkim. Az egyedüllét sokkal jobb annál, mint magányosan vergődni egy kapcsolatban. Sajnos nincsenek már illúzióim ezzel kapcsolatban. Kezdetben még voltak, de egy jó pár pofon kijózanított és onnantól kezdve nem voltak elvárásaim, csak vettem az akadályokat és mentem előre. Bár ez sem teljesen igaz. Nem kaptam pofonokat, csak túl sok lapos kapcsolatom volt. Rendesek voltak, szerettek is, csak hiányzott az izgalom, az érzelmek. Legalábbis részemről. (…) Tudod, semmi baj nem volt addig, amíg el nem olvastam a rohadt könyved, teljesen kiborultam. Emlékeztetett arra, hogy régen mennyire hittem a szerelemben, tele voltam reménnyel. És ma már semmiben nem hiszek, ami a szerelemmel kapcsolatos. Nincsenek érzéseim mások iránt. Olyan, mintha az az egy éjszaka felemésztette volna minden érzelmemet és azóta nem tudok szeretni. Mintha az az éjszaka megfosztott volna a boldogságtól. Adtam magamból valamit, amit elvittél, ott maradtam kifosztva, üresen. (…) A valóság és a szerelem számomra ellentmondás. Érdekes, egytől egyig az összes volt barátom megnősült. Együtt vannak velem, szakítunk, aztán megnősülnek. Felhívnak és megköszönik, hogy megtanítottam őket szeretni. Hogy hála nekem, tisztelik és becsülik a nőket. (…) Meg tudnám őket ölni. Miért nem engem kértek feleségül? Nemet mondtam volna, de eszükbe sem jutott. De én vagyok a hibás, mert soha nem éreztem még, hogy megtaláltam volna az igazit. Soha. És vajon ki az igazi, az életed szerelme? Micsoda abszurd feltevés, az ötlet, hogy csak egyetlen emberrel lehetsz boldog. Felháborító, nem? (…) Olyan sokszor összetörték már a szívemet és mindannyiszor talpra álltam. Egy idő után feladtam. Nem élem bele magam semmibe, mert előbb-utóbb úgyis vége lesz. Semmi értelme."

***

"Az az ember, aki nem hisz a csodákban vagy a varázslatban, nem több egy élőhalottnál."

***

"Piszok nehéz csak a pillanatnak élni. A természetemből adódóan mindig van bennem egy kis elégedetlenség, folyamatosan próbálok mindent kijavítani. Ha kielégítem egy vágyamat, úgy érzem, az csak olaj a tűzre, de erről szól az élet, nem? Végül is a vágy az élet motorja."

***

"Olyan szerencsétlenül alakul minden kapcsolatom, mindig úgy viselkedek, mintha nem lenne szükségem a másikra, de közben belehalok, belehalok az érzéketlenségbe, nem érzek fájdalmat, sem izgalmat, még keserűséget sem."

***

"Előfordul, hogy egy emléket olyan mélyre elások, hogy el is felejtem, így kevésbé fájdalmas, mint nap mint nap szembesülni vele."

***

"A boldogságért tenni kell, ez az egyetlen, ami nem megszerezhető."

***

"Az ember a megélt pillanatainak az egésze."

/ Mielőtt lemegy a Nap - Before Sunset /

"Minden azzal kezdődik, hogy elkezdesz vágyni valamire. Olyan dolgokról kezdesz fantáziálni, amikről korábban még csak nem is álmodtál és mielőtt feleszmélhetnél, villámcsapásszerűen önt el a szeretet és az izgalom. Azon kapod magadat, hogy úgy viselkedsz, mint egy megszállott drogfüggő. Ha nem kapod meg az adagod, rosszul vagy, megőrülsz. És a dealer, aki korábban folyamatosan táplálta benned a vágyat, most mégis megvonja tőled a vágyott szert.
Amit korábban ingyen és bérmentve adott. Azon kapod magad, hogy lefogytál, reszketsz egy sarokban és a lelkedet is eladnád, ha még egyszer kaphatnál belőle egy adagot.
Időközben vágyad tárgya próbál megszabadulni tőled és úgy néz rád, mintha még sohasem látott volna.
Az a vicces, hogy nem hibáztathatod, hiszen nézz csak magadra: igazi csődtömeg vagy. Gyakorlatiag te sem ismersz magadra.
Végül eléred a vak szenvedély utolsó fázisát. Teljesen és visszavonhatatlanul lejáratod magadat."

*

"Kedves David, jó ideje nem kommunikáltunk egymással és ezalatt volt időm gondolkodni. Emlékszel, amikor azt mondtad, éljünk együtt boldogtalanul, hogy boldogok legyünk? Abból is tudhatod mennyire szeretlek, hogy minden erőmmel azon voltam, hogy ezt megpróbáljam.
De egy barátom fantasztikus helyre vitt el nemrég. Úgy hívják Augusteum. Augustus császár építtette végső nyughelyének. Amikor a barbár törzsek betörtek Rómába, ezt is lerombolták. A nagy Augustus, Róma első igazi császára nem láthatta előre, hogy a világ legerősebb birodalmának fővárosát egy napon lerombolják. Ez az egyik legcsendesebb, legelhagyatottabb hely Rómában. Az évszázadok során a város terjeszkedett, körülvette. Olyan, mint egy értékes heg, mint egy fájdalmas szívdobbanás, amitől nem tud szabadulni.
Mind azt akarjuk, hogy semmi se változzon David, inkább élünk boldogtalanul, mert félünk a változástól. Attól, hogy leromboljunk valamit. De amikor körülnéztem azon a helyen és láttam miken ment keresztül, láttam, hogy bár felégették, kifosztották és meggyalázták, képes volt újjáépülni. És ez bátorsággal tölt el. Talán az életem mégsem olyan kaotikus, csupán arra kell ügyelnem, hogy ne ragaszkodjak semmihez.

A rombolás áldás, mert ez az egyetlen út az újjáépüléshez.

Itt az örök városban, az Augusteum által sikerült megértenem, hogy nyitottnak kell lenni a változásra. Jobbat érdemlünk annál, mintsem azért maradjunk együtt, mert félünk attól, mi lesz velünk, ha elválunk."

*

"A kutatás törvénye nagyjából a következőt jelenti: ha elég bátor vagy ahhoz, hogy hátrahagyj mindent, ami biztonságot nyújtott, és lehet az bármi: az otthonod vagy a kedvenc éttermed; és elindulsz, hogy megtaláld önmagad. Legyen az egy belső utazás, vagy igazi út. Tekints mindenre az út során úgy, mint a kirakós egy darabjára és fogadj úgy mindenkit, mintha a tanárod volna. Ha készen állsz arra, hogy egyszer és mindenkorra elfogadj néhány kellemetlennek tűnő igazságot magaddal kapcsolatban, akkor biztosan megleled, amit keresel!"

/ Ízek imák szerelmek - Eat Pray Love /

"Nem volt felelni valóm, hiszen nem mondott újat, ő nem fogta fel, hogy attól, hogy kölcsönösen szeretjük egymást, még úgy meg tud döfni, hogy térdre esem. Éppen azért, mert szeret, és mert én is szeretem. Csak az tud nekem fájdalmat okozni, akihez közöm van."

/ Szabó Magda /

"A szeretet annak a megélése, hogy valami igencsak fontos az ember lelki egyensúlya, kielégülése, önértékelése, biztonsága szempontjából. A félelem pedig abból a felismerésből fakad, hogy a fontos kapcsolat nem abszolút, hanem bizonyos feltételek betartásához kötött, tehát adott esetben elveszíthető."

/ Popper Péter /

"Az élet szép. Higgy nekem. Megéri, hogy megszüless, még ha fájdalmas is olykor. (...) De mindig tartsd eszedben, kis barátom, hogy holnap megvirrad, és új nap kezdődik. Az élet sehol nem áll meg. Ne zavarjanak meg azok a nyomorultak, akik úgy meghúzzák a lelküket, mint a hátizsák száját. Az ember olyan, mint a fa. Virágzik, gyümölcsöt hoz, lehullatja a levelét, aztán kezdi elölről."

/ Alkyoni Papadaki /

"Ha menekül, kétségbeesett és veszélyben van az ember, megtanul hinni a csodában. Különben nem élné túl, amit túl kell élnie."

/Erich Maria Remarque /

"Ne higgy annak, aki azt mondja, nem vagy rá képes!
Ha van egy álmod, ne mondj le róla!
Ha valaki nem tud valamit, azt szeretné, ha te sem tudnád.
Ha akarsz valamit, tegyél érte!"

/ A boldogság nyomában - The Pursuit of Happyness /

"Nem mondhatom meg neked, hogy mit tegyél (...).
Csak annyit mondok, hogy ezen a világon semmi sem biztos. Az emberek és a szerelem esetében be kell érnünk az ígérettel. Ha ebbe beletörődsz, akkor megnyugszol."

/ Nora Roberts /

"Félt hinni...
Félt, mert amikor hitt, a reményeit mintha zászlóként a magasba vonták volna, hogy mindenki lássa, ahogy a szélben lobog. Aztán erős szelek, viharok jöttek, csak azért, hogy a zászlót elrongyolják, szétszakítsák... és végül lehúzzák."

/ Cecelia Ahern /