« E. Barrett levele R. Browningnak   Szép Ernő: Add a kezed »

2007. április 5., csütörtök

Mikor reggel felébredsz, gondolj arra, nem biztos, hogy megéred a naplementét…

Nem ez-e a legfőbb ok, hogy mindennap köszönetet mondjunk annak, aki a világmindenség mozgatója, és aki mindent irányít, azért, hogy a földet ilyen szépre teremtette.

Nem ok-e ez arra, hogy megcsodáld az életet, bármilyen formában is találkozol vele.

Legyen az akár fűszál, észrevétlen borzongása az esti szellőben.

Nem ok-e ez arra, hogy megragadj minden alkalmat, keressed az értékes embereket, keressed a lehetőségeket és mindent, ami reményt fakaszt?

Nem ok-e ez arra, hogy élj át minden örömöt, és méltósággal viseld el a fájdalmat?

Ne feledd el soha magadba szívni az élet illatát, táplálni a belső vidámság lángját, legyél érzékeny a levegő simogatására, töltsd be minden érzékedet a világ képeivel, illatával és dallamával.

Ne feledd el szürcsölni az élet nedűjét, az érintetlen szépségű virágairól gyűjtött királyi nektárt. Selyem finomságú mézét, minden titkos lehetőségét és csodáját."

/François Garagnon: Jázmin és az élet szent rejtelmei/

Még nincsenek kommentek. ()

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.






Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.