« Feldmár András: Hogy valaki szeret-e engem...   Nichita Stanescu: Vers »

2007. július 30., hétfő

„A viszony: együttérzés. De nem csak együtt-érzés: együtt-értés, beleélés is, együttes megnyilatkozás, közös teremtés. Amiben ez nincs, lényegtelen. Csak a valóságot tiszteld meg azzal, hogy elfogadod. Valóságos az, amivel vagy akivel viszonyt lehet kialakítani. A viszony intim, vagyis diszkrét: biztos. A viszonyban a felek egymásnak élnek. Te és én mindennel és mindenkivel párbeszédet folytatunk, amennyiben egymással viszonyban állunk. Ahogyan a föld az éggel, egyik fűszál a másikkal, a víz a Nappal, úgy légy te is velem. Én is úgy szeretnék lenni teveled, édes egy világ. Szeretnéd tudni bennem a helyed?”


/ Kornis Mihály: Vigasztalások könyve /

Még nincsenek kommentek. ()

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.






Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.