"Azt hiszem, itt az ideje, hogy levegyem a rózsaszín szemüveget. Túl sok csalódás ért. Most is vannak álmaim, de semmi közük a szerelmi életemhez. Tudomásul veszem, nem esem kétségbe. (…) Képtelen lennék egy szorosabb kapcsolatot elviselni. Amikor együtt vagyunk, jól érezzük magunkat, aztán elutazik, hiányzik, de legalább nem halok bele. Ha sülve-főve együtt lennénk, úgy érezném, hogy megfojt. (…) Igazán boldog csak akkor vagyok, ha nincs senkim. Az egyedüllét sokkal jobb annál, mint magányosan vergődni egy kapcsolatban. Sajnos nincsenek már illúzióim ezzel kapcsolatban. Kezdetben még voltak, de egy jó pár pofon kijózanított és onnantól kezdve nem voltak elvárásaim, csak vettem az akadályokat és mentem előre. Bár ez sem teljesen igaz. Nem kaptam pofonokat, csak túl sok lapos kapcsolatom volt. Rendesek voltak, szerettek is, csak hiányzott az izgalom, az érzelmek. Legalábbis részemről. (…) Tudod, semmi baj nem volt addig, amíg el nem olvastam a rohadt könyved, teljesen kiborultam. Emlékeztetett arra, hogy régen mennyire hittem a szerelemben, tele voltam reménnyel. És ma már semmiben nem hiszek, ami a szerelemmel kapcsolatos. Nincsenek érzéseim mások iránt. Olyan, mintha az az egy éjszaka felemésztette volna minden érzelmemet és azóta nem tudok szeretni. Mintha az az éjszaka megfosztott volna a boldogságtól. Adtam magamból valamit, amit elvittél, ott maradtam kifosztva, üresen. (…) A valóság és a szerelem számomra ellentmondás. Érdekes, egytől egyig az összes volt barátom megnősült. Együtt vannak velem, szakítunk, aztán megnősülnek. Felhívnak és megköszönik, hogy megtanítottam őket szeretni. Hogy hála nekem, tisztelik és becsülik a nőket. (…) Meg tudnám őket ölni. Miért nem engem kértek feleségül? Nemet mondtam volna, de eszükbe sem jutott. De én vagyok a hibás, mert soha nem éreztem még, hogy megtaláltam volna az igazit. Soha. És vajon ki az igazi, az életed szerelme? Micsoda abszurd feltevés, az ötlet, hogy csak egyetlen emberrel lehetsz boldog. Felháborító, nem? (…) Olyan sokszor összetörték már a szívemet és mindannyiszor talpra álltam. Egy idő után feladtam. Nem élem bele magam semmibe, mert előbb-utóbb úgyis vége lesz. Semmi értelme."

***

"Az az ember, aki nem hisz a csodákban vagy a varázslatban, nem több egy élőhalottnál."

***

"Piszok nehéz csak a pillanatnak élni. A természetemből adódóan mindig van bennem egy kis elégedetlenség, folyamatosan próbálok mindent kijavítani. Ha kielégítem egy vágyamat, úgy érzem, az csak olaj a tűzre, de erről szól az élet, nem? Végül is a vágy az élet motorja."

***

"Olyan szerencsétlenül alakul minden kapcsolatom, mindig úgy viselkedek, mintha nem lenne szükségem a másikra, de közben belehalok, belehalok az érzéketlenségbe, nem érzek fájdalmat, sem izgalmat, még keserűséget sem."

***

"Előfordul, hogy egy emléket olyan mélyre elások, hogy el is felejtem, így kevésbé fájdalmas, mint nap mint nap szembesülni vele."

***

"A boldogságért tenni kell, ez az egyetlen, ami nem megszerezhető."

***

"Az ember a megélt pillanatainak az egésze."

/ Mielőtt lemegy a Nap - Before Sunset /