Film idézet bejegyzései



2007. december 11., kedd

 

„Különös dolog a jövő.
Valahányszor belenéztünk, megváltozik, mert belenéztünk.
És ez mindent megváltoztat.”
/ Next – A holnap a múlté / 


2007. október 10., szerda

 

Ősz New Yorkban - Autumn in New York

 

 

„A csillagok puhák és közeliek, akár a virágok.
A dolgok lassan forgó hálóba font árnyékok.
Fűszál, levél egy sincs magában,
Eggyé olvadnak a szürkés homályban.”

 

„Az idő nem szegheti egy madár szárnyát semmiképp.
Madár és szárnya együtt, egy dologként hull alá.
Ha szárnyaltál valaha, te vagy a pacsirta,
S annak nem lehet közönséges halála.”



2007. szeptember 15., szombat

„Drágám, nagyon várlak! Milyen hosszú egy nap a sötétben… vagy egy hét?! A tűz kialudt már, és én nagyon-nagyon várlak! Ki kéne vonszolnom magamat, de ott meg nagyon tűz a nap! …sajnálom, hogy elpazaroltam a lámpa fényét a festményekre, és a levélírásra!
Meghalunk! Meghalunk, meghalunk… telve szerelemmel és buja vágyakkal! Bőrünk érintésével elfolyunk, mint a folyók, félelmekkel, melyeket elrejtünk magunkban, mint ez a barlang! …szeretném, ha ezek a jelek a bőrömön lennének!
Mi vagyunk az ország, nem a térképen szereplő, a hatalmasságok nevével fémjelzett határok számítanak…!
Tudom, hogy eljössz értem, és kiviszel innen a szelek palotájába… ez minden vágyam… sétálni veled, és a barátokkal, …egy ilyen helyen, …egy térkép nélküli földön! …a tűz kialudt már, most így írok - sötétben!”
/ Az angol beteg - English Patient /


2007. augusztus 12., vasárnap

„ A szexre gondolsz? Mindig is lenyűgözött a dolog, vagyis érdekelt, amiatt, amit mondanak. (…)Hogy kilépsz önmagadból, mindenből, megszűnnek a határok, az idő. A két test annyira összegabalyodik, hogy azt se tudod már, hogy ki kicsoda. És mikor az édes zűrzavar odáig fokozódik, hogy azt hiszed, meghalsz, szinte meghalsz, magadra maradsz a saját testedben, de a szerelmed ott van veled. Ez kész csoda! Eljutsz a mennybe és visszajössz élve. Megint vissza, amikor csak akarsz, azzal, akit szeretsz.”  

/ Kétszázéves ember – Bicentennial Man/


2007. június 11., hétfő

„Gyűlölöm a szavaidat, a hajadat, s mit érzel
Gyűlölöm ahogy vezetsz, azt is ahogy nézel
Gyűlölöm cipőd, s ha átjár tekinteted tőre
Gyűlöletem oly heves hogy rímet hányok tőle.
Gyűlölöm ha hazudsz, azt is gyűlölöm, ha nem
Ha miattad nevetek, vagy ha könnyes lesz a szemem.
Gyűlölöm, ha nem hívsz fel, ha nem nézel felém,
És gyűlölöm, hogy nem gyűlöllek, cseppet sem, szemernyit sem,
Nem gyűlöllek én.”

/ 10 dolog amit utálok benned - 10 Things I Hate About You /


2007. április 18., szerda

Notting Hill – Sztárom a párom

- Nem várt meg.
- Igen, el kellett mennem, nem akartam zavarni.
- Hogy van azóta?
- Jól. Nem is tudom. Minden a régi. De tudja, ha döntenek a törvényről, Spike-kal összeházasodunk. Viszont ámulva néztem Magát. Díjak, hírnév.
- Ó nem. Ez lényegtelen, higgye el. Nem is tudtam mennyire lényegtelen, de most már tudom, hogy az. Tegnap volt az utolsó forgatási nap és elutazom. De ezt elhoztam otthonról Magának. Gondoltam, oda is adom.
- Köszönöm! Hát, talán…
- Ó, ne! Ne most bontsa ki. Zavarba jönnék.
- Hát, köszönöm. Nem tudom mi ez, de mindenképp.
- Ez otthon volt nálam és oda akartam adni. De nem tudtam, hogy mit is mondhatnék azok után amilyen csúnyán viselkedtem kétszer is. Úgyhogy ez csak várt a szállodában. Aztán Maga eljött és gondoltam… A lényeg. Az a lényeg…
- Mi? Mi a lényeg?  (…) Hol is tartott?
-Igen. Ma el kell utaznom. De én szerettem volna tudni, hogy láthatnám-e Magát néha? Vagy talán gyakran? Hogy tudna-e még szeretni engem?
- De tegnap az a színész mikor megkérdezte, hogy ki vagyok és Maga könnyedén csak annyit mondott, hogy „senki”. Hallottam. Magán mikrofon volt, rajtam fejhallgató.
- És? Igazat kellett volna mondanom a magánéletemről Anglia legnagyobb pletykafészkének? (…)
- Elnézést.
- Semmi baj. Mindig van egy szünet, mielőtt ítéletet hirdetnének.
- Anna. Nézze. Én egy elég értelmes fickó vagyok. És én szerelmes is ritkán vagyok. De mondhatom azt, hogy „nem” erre a kedves kérésre? És hagyjuk ennyiben.
- Igen, persze. Hát hogyne. Na, hát akkor én mehetek is. Örülök, hogy láttam!
- Az a baj, hogy Magával veszélyben vagyok. Úgy látszik, hogy minden a legnagyobb rendben, leszámítva a Maga hangulatait. De az én viszonylag tapasztalatlan szívem attól tartok, hogy nem bírná azt, hogy még egyszer eldobják. Pedig erre biztosan sor kerülne. A Maga arca mindenütt ott van. És az a rengeteg film. Maga elmenne, én pedig összeomlanék, azt hiszem.
- Ez a nem igazi „nem”. Ugye?
- Én itt élek Notting Hill-en, Maga pedig Beverly Hills-ben. Magáról mindenki tudja, hogy kicsoda. Az én nevemre néha még anyám sem emlékszik.
- Értem. Okos döntés. De a hírnév nem komoly dolog. Tudod. És ne feledd el, ez a lány is én vagyok. Aki itt áll egy fiú előtt és arra kéri, hogy szeresse.”



2007. április 4., szerda

„Garantáltan lesznek nehéz időszakok,

és garantáltan lesz olyan, hogy egyikőnk vagy mindketten ki akarunk szállni.

De garantálom, hogy ha nem kérem, hogy légy az enyém,

azt életem végéig bánni fogom, mert a szívem mélyén érzem, hogy te vagy az igazi!” 

/ Oltári nő /

 


2007. március 11., vasárnap

"Azt akarom, hogy ragadjon el a hév, hogy lebegj a mámortól, fakadj dalra, lejts dervistáncot, légy eszelősen boldog, vagy legalább légy rá nyitott! A szerelem szenvedély, megszállottság, mely nélkül nem lehet élni. Azt mondom, légy fülig szerelmes; olyat találj, akit őrülten szeretsz, és aki ezt viszonozza! Hogy találhatsz rá? Hagyd az eszed! Hallgass a szívedre!... Az az igazság, hogy e nélkül nincs értelme élni. Ha szerelem nélkül mész végig az úton, akkor egyáltalán nem is éltél. De meg kell próbálnod! Ha nem próbálod meg, nem is éltél... Légy nyitott, ki tudja... becsaphat a villám."

" - Így megy ez férfiak és nők között.  

 - Hogy megy?  

 - Véget ér…"

"Szakítok a hagyománnyal és elmondom a kívánságom: éljetek oly boldogan, ahogyan éltek, egy reggel ébredjetek azzal, hogy nem kívánhattok többet…"

 / Meet Joe Black – Ha eljön Joe Black /


2007. március 11., vasárnap

    

"- Miért olyanhoz vonzódom, akiről tudom, hogy nem jó?

- Erre pont tudom a választ. Mert reméled, hogy tévedsz, és mindig, amikor olyat csinál, ami nem jó, nem veszel róla tudomást, és mindig, amikor jó hozzád és meglep, akkor meggyőz arról, hogy tévedsz, amikor azt gondolod, hogy nem hozzád való."  

"Kiderült, hogy mégsem olyan szerelmes belém, mint ahogy hittem. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy tudom, hogy milyen, amikor olyan kicsinek és jelentéktelennek érzed magad, amennyire csak lehet, és hogy ez hogy tud fájni belül, olyan helyeken, amikről nem is tudtál. És mindegy, hogy hányszor csinálsz új frizurát, vagy hányszor mész edzésre, vagy hány pohár Chardonnay-t iszol a barátnőiddel... az ágyban minden éjjel aprólékosan végiggondolod, hogy mit rontottál el, vagy hogyan érthetted félre a dolgot, és hogyan hihetted akár egyetlen rövid percre is, hogy boldog voltál és néha még meg is győzöd magad arról, hogy észhez tér és becsönget hozzád... és ezek után bármilyen sokáig is tartott, elmész egy új helyre, és akikkel találkozol visszaadják az életkedved, és a lelked apró darabjai lassan helyreállnák, és a zavaros idők, azok az esztendők amik így elvesztek lassan kezdenek elmosódni." / The Holiday /

 

 

 

 

« Elejére | Újabbak