Gubacsi Lajos bejegyzései



2007. november 29., csütörtök

Gubcsi Lajos: Érted? 

Én is, te nem
Nekem nincs merszem
Neked nem hallik át szívem
Én most, te soha
A sorsunk közös mostoha
Én most vagy soha
Te elillansz haza
Te holnap, én azután csak
Csókolnálak, bezártad a szádat
Forrón lihegsz, mint a vaskemence
Kérdem, a boszorkányt ismered-e
Kapkodod a levegőt, Istenhez készülsz szánon
Én most is hozzád tartok, mézzel cserepes számon