„Túlélőként tekints magadra, ne áldozatként. (...) Ne gondolj a belőled dühöt vagy haragot kiváltó dolgokra és emberekre. Inkább azokra emlékezz, akik vagy amik gyógyírt jelentenek a fájdalmadra, s megelégedéssel és erővel töltenek fel az elkövetkezendőkre.”

/ Stephanie Dowrick /

„Elismerés, csodálat, nagylelkűség, megbocsátás: ezek a szeretet alapjai.

És a humor a védőernyő fölötte.”

/ Stephanie Dowrick /

„Ha kételkednél az élet erejében és a megújulás hatalmában, csupán figyelj az óriási kőtömb észrevehetetlenül piciny résén áttörő fűszál csodájára. Ne feledd a különbséget a bármit is igénylő szeretet és a szeretet között.

A szeretet éppúgy életed sziklaszilárd alapja lehet, mint az iránta való vágyakozás. Minél mélyebben megérted, hogy mi a szeretet, minél gyakrabban gyakorolod tudatosan a szeretetet, annál megingathatatlanabbul érzed a benső stabilitást. Túlélőként tekints magadra, ne áldozatként.

Ne gondolj a belőled dühöt vagy haragot kiváltó dolgokra és emberekre. Inkább azokra emlékezz, akik vagy amik gyógyírt jelentenek a fájdalmadra, s megelégedéssel és erővel töltenek fel az elkövetkezendőkre.”

/ Stephanie Dowrick /

„Az ember könnyen megjegyzi, ki bántotta meg. Sokkal nehezebb - és sokkal szeretettelibb - azt felidézni, mit tanult abból, hogy túlélte ezt a bántást és hogy továbblépett.”
/ Stephanie Dowrick /

„Soha ne becsüld alá azt az erőt, amellyel az anyatermészet segíteni tud minket. Ha szomorúság vesz rajtad erőt, menj el otthonról, merítkezz meg egy bővizű folyóban; sétálj egy nagyot a mezőn, egy földúton vagy a homokban; érints meg néhány kagylót; élvezd a napnyugtát vagy a hold emelkedését; számláld meg a csillagokat; engedd, hogy a szél vagy az eső csapja arcodat. Meg kell értened, hogy a természet egyszerre kaotikus, semleges és rendkívül rendezett. Tegyen boldoggá, hogy része lehetsz.”

/ Stephanie Dowrick /

„A szenvedélyt nem csupán fiatal korunkban éljük át. És nem csak mások iránt érezzük. A szenvedély kortalan érzés, amely erővel tölt meg, és át is alakít minket. Ha valamit szenvedélyesen csinálunk, akkor tökéletesen a jelen pillanatnak élünk. Ez a meditáció legjobb fajtája, mert e pillanatban átéljük mindazt, ami egyetemes és örök.”

/ Stephanie Dowrick /

„A szeretet éppúgy életed sziklaszilárd alapja lehet, mint az iránta való vágyakozás. Minél mélyebben megérted, hogy mi a szeretet, minél gyakrabban gyakorlod tudatosan a szeretetet, annál megingathatatlanabbul érzed a benső stabilitást.”

/ Stephanie Dowrick /

„A boldogság abból fakad, ahogy az élet eseményeiről gondolkozol: a dolgok pozitív szemléletéből; annak megértéséből, hogy mi jó, vagy miből lehet tanulni; abból, hogy mindenkiről a legjobbat feltételezed; a fölösleges dolgokon való felülemelkedésből; a bajon és balszerencsén való túllépésből; lelkesítő és magukkal ragadó célok megfogalmazásából; alkotókészséged állandó fejlesztéséből; az élettel való törődésből.”

/ Stephanie Dowrick: A szeretet ajándéka /

„A magunkon való kesergés szétrombolja a szeretetet. Ha sajnálatot érzel magad iránt, még a legjobb esetben is csak ezt érezhetik veled szemben mások is, rosszabb esetben pedig dühösek lesznek, és megvetnek téged. Engedd, hogy az emberek értékesnek lássanak téged.”
/ Stephanie Dowrick /

„Olykor a gyöngédség az egyetlen, amely képes áthatolni lelkünk védfalain. A gyöngédség nem érzelgősség. A gyöngédség annak elfogadása, hogy a természetben semmi sem teljesen vagy örökkön tökéletes.”
/ Stephanie Dowrick /

„A szeretet olykor azt kívánja tőlünk, hogy ne lépjünk ki bonyolult kapcsolatainkból, hanem próbáljuk megoldani őket.
De az sem kevésbé szeretetteli, ha az ember felszámol egy olyan kapcsolatot, amely megalázó vagy kiüresedett.
Nem az az igazán fontos, hogy kilépünk-e egy ilyen kapcsolatból vagy sem, hanem az, hogy milyen szeretettel és tiszteletteljesen cselekszünk, miután meghoztuk döntésünket.”

/ Stephanie Dowrick /