Szepes Mária bejegyzései



2009. október 31., szombat

 

„Az örömöt éppúgy állandóan, aktívan termelni kell, mint a fényt! Különben kialszik, s a sötétségbe beosonnak hozzád az éjszaka lényei: a csüggedés, a félelem és a meddő aggodalmaskodás.”

/ Szepes Mária /


2008. szeptember 4., csütörtök

 

„Tapasztaltad-e már, hogy ami könnyű, erőfeszítés nélkül véghezvihető számodra, az nem igazi értéke sorsodnak, mert már tudod. Átélted. Nem tanulsz újat belőle. Hajlandó vagy már elfogadni azt, hogy ami nehéz, fájdalmas erőfeszítéseket kíván, egyedül attól nőnek lelki izmaid?”

/ Szepes Mária /


2008. július 1., kedd

 

„Indulatok villámai fenyegetnek otthonodban vagy munkahelyeden? Ne harcolj ellenük! Ne szegezz nekik éles, fémhegyű fegyvert, mert akkor villámhárítóvá alakulsz át, amely magához vonzza a mélységi elektromosságot. Vonulj vissza a belső Templom biztos menedékébe. Ott nem eshet semmi bántódásod.”

/ Szepes Mária /


2008. május 25., vasárnap

 

„Nem baj, ha a világtól elfogadod, amit adni akar neked. Csak az a végzetes hiba, ha önmagadat maradéktalanul a világnak adod érte. Semmihez ne ragaszkodj, ami mulandó!”
/ Szepes Mária /


2007. december 9., vasárnap

„Az életen két áramlat vezet keresztül, az egyik negatív, passzív és sikertelen, a másik pozitív, aktív és sikeres. Amikor sikerről és sikertelenségről beszélünk, nem csupán a külső érvényesülést vagy kudarcot értjük rajta, hanem azt az eredményes vagy eredménytelen magatartást, amellyel ideáljaink elérésére törekszünk. A megalkuvók, a bátortalan, pillanat - koncukat féltő szolgalelkek a negatív életáramban sodródnak. A sorsteremtő, sorsukon uralkodó mágikus egyéniségek a pozitív áram erőiből merítenek.”

/
Szepes Mária: A mindennapi élet mágiája /


2007. szeptember 8., szombat

„Ha szeretetet, figyelmet kívánunk partnerünktől,
akkor előbb adjunk mi neki.
Finom, tapintatos pantomim ez,
az erők egészséges keringésének módja.
Olyan labdajáték,
amelyben kezdetben a mi kezünkben van a labda,
s társunk csak úgy dobhatja vissza,
ha előbb mi odadobjuk hozzá.”


/ Szepes Mária /